Adósságcsapda - a bérlakássá alakítás vezet ki a válságból?

A Krízisalapból lakbértámogatást kaphatnak azok a kisgyermekes családok, amelyek a gazdasági válság miatt veszítették el a lakásukat. Legfeljebb egy évig jár a támogatás, és körülbelül 700-750 családnak jut pénz.

A Krízisalapból 360 millió forintot különített el a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a saját lakásukat elvesztett, kisgyermeket nevelő családok albérlet támogatására - mondta el ma délben az MR1-Kossuth Rádióban Herpai Balázs, a tárca tanácsosa.

A program a 2008. szeptember 30-át követően lakhatását elvesztett kisgyermekes családokat segíti, meghatározott időtartamra, 6-12 hónapra, és maximum 300 ezer forint összegű lakbértámogatást biztosít a családoknak. A Krízisalapból április 30-ig lehet támogatást igényelni.

A most elkülönített 360 millió forint felett még 300 millió forint áll rendelkezésre. Eddig 122 ezer család kapott egyszeri támogatást, összesen 4,4 milliárd forint értékben.
De a mentőöv csak a bajbajutottak töredékét érinti, hétszáz család támogatása csak kísérleti program lehet - mondta a Kossuth Rádióban Varga Péter, a Hajléktalanokért Közalapítvány igazgatója.

Hmmm. Érdekes.

Egy hete, április 20-án szintén az MR1-Kossuth Rádióban nyilatkozott Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnök-vezérigazgatója, annak a hírnek a kapcsán, hogy a bankok átadnák a bedőlt hiteleket az államnak. A legfrissebb adatok szerint már 63 ezer ingatlannal fedezett hitel esetében nem fizet az adós 90 napnál hosszabb ideje. A problémás kölcsönök állománya egyes becslések szerint eléri az ezermilliárd forintot, ebből pedig az következik, hogy a bankrendszer éveken keresztül nem lesz képes hitelezni -mondta.

Heim Péter szerint a lakások tömeges piacra dobása ugyanakkor bedöntené az egyébként is pangó ingatlanpiacot.  Elmondta, hogy tavaly 19 ezer problémás ingatlanhitelt sikerült újratárgyalni, azonban ezek egy része ismét problémássá válik.
A bankok jelenleg nem akarnak, vagy nem képesek hitelezni.
A szakember szerint a megoldás az lehetne, ha létrehoznának egy úgynevezett „rossz bankot”. Ide raknák át a bankok a bedőlő hiteleket. Bizonyos veszteséget a bankok állnának, bizonyos veszteséget az állam, díjazás fejében. Az államnak hosszú távon nem keletkezne emiatt vesztesége – vélekedett a szakember. Ez a rossz bank átstrukturálná a kapott hiteleket, a bedőlt lakások egy részét például bérlakássá alakítanák. Heim Péter szerint mindez néhány 10 milliárdjába kerülne az államnak, viszont cserébe a kereskedelmi bankoknál beindulna a hitelezés.

És akkor kezdődhetne az egész elölről...
Hiperprofit reményében a bankok végre újabb esztelen hitelezésbe kezdhetnének, majd újra árverezhetnének. És jönne majd újra az állam - az adófizetők - akik néhány tízmilliárddal ismét megtámogatnák szerencsétlen hajléktalan adósok bérlakás díját.

2009-ben az MNB szerint közel 70%-os aránnyal Magyarország háztartásai rendelkeztek a legnagyobb ingatlanvagyonnal a pénzügyi megtakarításokhoz képest, olyan országokat hagyva maguk mögött, mint Franciaország, Anglia, Németország, Kanada, az USA, vagy Japán.

A fenti verzió szerint néhány év alatt a legnagyobb bérlakás-piac lehetnénk.

Íme egy lehetséges forgatókönyv a reprivatizációra, a 80-as évek önkormányzati lakásainak kiárusításának meg nem történtté tételére...