Több mint felére lenne csökkenthető a Kádár-kockák fűtési költsége!

Több mint felére csökkenthető a 60-70-es években épült kockaházak fűtési költsége megfelelő hőszigeteléssel! Persze nem kis befektetés kell mindehhez, több mint 1,5 millió forint. Országszerte több csaknem 2 millió ilyen épület található vidéken illetve a kertvárosokban. Szakértők szerint csak ez legalább 20 évre munkát ad a szigetelő szakmának.

Kádár-kocka. Csak így emlegeti az építész szakzsargon a 60-as, 70-es években országszerte épült, jobbára 10x10 nm alapterületű, sátortetős házakat. Az esztétikai értékükről nem folynak különösebb viták, hiszen azon már túl sokat nem lehet változtatni. A hőszigetelésük problémája azonban komoly fejtörést okozhat a tulajdonosoknak – mondja Csokló Gábor, a MasterPlast Csoport műszaki igazgatója.

Ezeknek a falazatának a négyzetmétere 1,3 U [W/(m2xK)]* Közérthetően: a jelenlegi előírások szerint 0,45 az érték, amit el kell érni, minél kisebb az érték, annál jobb. Viszont Európában már inkább 0,3 – as értékről, passzív házak esetén a 0,15 követelmény értékekről beszélnek. Tehát ezeknek a házaknak a jelenlegi falazat hőszigetelési értéke elmarad a jelenleg hatályos követelménytől, körülbelül hatszorosa.

A szakértő szerint azonban nem elég, ha csak a régi 30-as téglából épült falat vagy a betongerendás födémet szigetelik! Az ablakokat is ki kellene cserélni ahhoz, hogy valóban jelentős megtakarítást lehessen elérni.

Ezeket együtt kell kezelni. Nem jó az a szemlélet, hogy csak az egyik, vagy a másik elemhez nyúlok hozzá, mind a három elemhez hozzá kell nyúlni. Körülbelül a homlokzati hőszigetelés egy ilyen típusú háznál bruttó 700.000 forint környékén van. 650-750 ezer forint környékén, a padlás hőszigetelés 150-220 ezer forint környékén van, és egy háromrétegű nyílászáró egy ilyen épületre 900 ezer forint környékén van, így a büdzsé 1.800.000 forint és ezzel cirka 50%-os energiamegtakarítás érhető el.

A főleg vidéken, vagy a nagyvárosok kertvárosias részén épült házakból csaknem két millió található az országban. Az elavult épületek szigetelésével akár a fűtési költség 50%-a is megspórolható.

Egy ilyen épületnél kb. 200-220ezer forintot emészt el a gáz, a fűtőenergia, és évente legalább 100 ezer forintot lehet vele spórolni, az 1.800.000 – 18 év alatt jönne vissza, viszont azért számoljunk azzal, hogy az energiahordozók árai folyamatosan emelkednek. És az 50%-os megtakarítás az egy biztonsági alsó érték. A használati kultúrától függően ez lehet 60-65% is. Nagy átlagban azt mondhatom, hogy jelenlegi gázárral számolva 12 év körül lehet a megtérülés, de ha figyelembe veszem a világpiaci energia ártrendeket, ezek valószínűleg évekkel fognak rövidülni.

Ennek ellenére még nem sokan néznek a jövőbe. Pedig az épületek utólagos hőszigetelésére állami támogatást is lehet kérni, a jelenlegi szabályok szerint a költségek egyharmadára. De akinek van némi megtakarítása, az komolyan elgondolkodik a lehetőségen.

Az emberek felelősségérzete – úgy érzem – hogy a gázválság és a gazdasági világválság következtében megnőtt, ez befektetés a jövőbe. És valószínűleg ez stabilabb befektetés, mint akár a pénzpiacon elhelyezni a pénzünket. Ez hosszútávon biztonsággal meg fog térülni, az energiaárak hosszútávon emelkedni fognak, ezzel a jövőbeli költségeit tudja a család faragni, és ha van megtakarított pénzük, nagyon komolyan gondolkodnak a családok, azt látjuk.

Azt nem lehet tudni, hogy évente hányan váltanak, és döntenek úgy, hogy inkább a környezetbarátabb és pénztárcakímélőbb megoldást választják. De a szakértők úgy látják, hogy legalább még húsz évig biztos munkát ad a hőszigetelő szakmának ez a terület.

* Az egyes épületszerkezetek hőszigetelő képességére vonatkozó követelmények: A követelmények első szintjét testesíti meg az úgynevezett hőátbocsátási tényező:. A követelmények az épület különböző határoló- és nyílászáró szerkezeteire külön-külön vonatkoznak. Minél kisebb az U számértéke, annál jobb az adott szerkezet hőszigetelő képessége. Kontroll lehetőség: termék szabványok és megfelelősség igazolás.
 
Energiahatékonysággal kapcsolatos kérdések
Az épület energetikai fejlesztési lehetőségek három fő kategóriába foglalhatók:
 
I. Épületszerkezetekkel elérhető hőszigetelési energiamegtakarítás, ezen belül

• Homlokzati hőszigetelés,
• Nyílászárók hőszigetelése,
  
• Födémek hőszigetelése,
  

 
II. Épületgépészeti beavatkozásokkal elérhető energiamegtakarítás;
 
III. Világítással elérhető energiamegtakarítás.
 
A célok elérését több kivitelezési móddal, eltérő műszaki tartalmakkal megvalósíthatjuk. Így az optimális döntéshozatal érdekében célszerű a különböző - a fenti fejlesztési lehetőségekhez kapcsolódó – épületenergetikai felújítási lehetőségek megvizsgálása, beruházási alternatívák kidolgozása.
A beruházási döntés-lehetőség, elemzés tartalma:
A felújítási alternatívák készítésének lényege az, hogy a munkálatok kiválasztása a pályázat céljával összhangban, az energia-megtakarításra irányuljon, ne a már leromlott állapotú, karbantartást igénylő szerkezetekre. Megfelelő szakértelemmel, valós adatokkal készített – az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletalapján – az energia-megtakarítás mértékére vonatkozó számítás megmutatja az épület tulajdonosainak az épületük energetikai állapotát, tervezhetővé teszi az elvégzendő munkákat, akár több évre előre.
Az épület energetikai felújítási lehetőségének vizsgálatának előnyei:

• minden energia-megtakarítási lehetőséget feltár;
• a lehetőségek megvalósításának sorrendjét megalapozza, meghatározza;
  
• megállapítható, hogy mely tartalmú felújítás mekkora energia-megtakarítást eredményez;
  
• a helyesen megállapított műszaki sorrend a leggazdaságosabb felújítási ütemezést teszi lehetővé (pl: nyílászárók cseréjét a homlokzat-hőszigetelés előtt javasolt elvégezni);
  
• a leggazdaságosabb ütemezés alapján hasznosul az állami támogatás a leghatékonyabban;
  

A felújítási tervnek tartalmaznia kell a meglévő energetikai állapot felmérését, azaz épület jelenlegi energetikai állapotának a 7/2006 TNM rendelet alapján számított, és az energia számlák alapján meghatározott jelenlegi energia fogyasztás bemutatását. A számított értékek egyértelműen megmutatják, melyek azok a területek, ahol beavatkozás szükséges, ennek alapján a felújítási terv készítője ismertetheti az energiahatékonysági javításhoz szükséges intézkedések műszaki tartalmát, felújítási ütemtervet.
Természetesen nem kötelező valamennyi, a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet által meghatározott követelményeknek nem megfelelő szerkezetet felújítani, de a felújítási ütemtervet készítő szakember javaslata alapján a eldönthető, melyek azok a munkák, amelyeket el akarnak, el tudnak végeztetni.
A pályázó döntése alapján az elvégezni kívánt munkálatok ismeretében a Megvalósíthatósági tanulmány vonatkozó pontjainak kell tartalmaznia a felújítás előtt és utáni állapotra vonatkozó energetikai számításokat, a várható megtakarítás mértékének kiszámítását, illetve becslését.
 
Általános információk:
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásai szerint már 2006. szeptember 1-jétől a rendeletben szabályozott számítási módszerrel kell igazolni az épületek tervdokumentációiban az épület energetikai követelményeknek való megfelelőségét.
A követelményeknek több szintje van, mindegyiket külön-külön teljesíteni kell!

Az egyes épületszerkezetek hőszigetelő képességére vonatkozó követelmények

A követelmények első szintjét testesíti meg az úgynevezett hőátbocsátási tényező: U [W/(m2•K)]. A követelmények az épület különböző határoló- és nyílászáró szerkezeteire külön-külön vonatkoznak. Minél kisebb az U számértéke, annál jobb az adott szerkezet hőszigetelő képessége. Kontroll lehetőség: termék szabványok és megfelelősség igazolás.
 
Az épület egészének hőszigetelő képességére vonatkozó követelmények
A követelmények következő szintjét testesíti meg az úgynevezett fajlagos hőveszteség-tényező: qm [W/(m3•K)]. Ennek a követelményszintnek az a célja, hogy az épület ne csak egyes szerkezeti részleteiben, hanem egészében is elfogadható energetikai minőséget biztosítson. Minél kisebb qm számértéke, annál kisebb a teljes épület hővesztesége (1 fűtött légköbméterre vonatkoztatva). A hőveszteség nem haladhatja meg a követelményértéket. Kontroll lehetőség: szakmai jogosultsággal rendelkező szakember által a rendeletnek megfelelően elkészített számítás, majd a használati tapasztalata, energia számla.
 
Az épület egészének energiafogyasztására vonatkozó követelmények
A követelmények legmagasabb szintje az úgynevezett összesített energetikai jellemző: EP [kWh/m2, év]. Számértéke megadja az épület teljes éves energiafogyasztását (1 fűtött m2-re vonatkoztatva primerenergiában). Ezen előírás betartása biztosítja az épület teljes energiafogyasztásának csökkentését. Az energiafogyasztás nem haladhatja meg a követelményértéket.
A teljes energiafogyasztás lakóépületeknél magába foglalja

• a fűtés,
• a melegvíz előállítás,
  
• világítás,
  
• a gépi szellőztetés (ha van) és
  
• épülethűtés energiaigényét.
  

Az éves energiafogyasztást csökkenteni lehet az épület esetleges saját energiatermelésével (például: napkollektorok beépítésével).
Kontroll lehetőség: szakmai jogosultsággal rendelkező szakember által a rendeletnek megfelelően elkészített számítás, majd a használati tapasztalata, energia számla.
 
Az épület nyári túlmelegedése elleni védelem.
Az előző három követelményszint teljesítése mellett igazolni kell azt is, hogy az épület nem melegszik fel túlzottan a nyári időszakban. Az a legkedvezőbb, ha az épület, illetve egyes helyiségei a nyári körülményekre épületgépészeti beavatkozás nélkül megfelelnek. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor mindenképpen számolni kell klímaberendezés beépítésével, ami azonban komoly tételt fog képviselni az épület éves energiafogyasztásában. Lehetséges, hogy ebben az esetben a teljes energiafogyasztásra vonatkozó követelmény csak jobb hőszigeteléssel, a fűtési energiafogyasztás csökkentésével teljesíthető.

Az épület nyári túlmelegedését vagy a gépi hűtés energiaigényét

• épületszerkezeti,
• árnyékolási és
  
• természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni.
  

Kontroll lehetőség: szakmai jogosultsággal rendelkező szakember által a rendeletnek megfelelően elkészített számítás, majd a használati tapasztalata, energia számla.
A követelménynek megfelelő épületnek nemcsak a hőszigetelése lesz jobb, hanem a felújított épületgépészeti berendezések energiafelhasználása és az alkalmazott megújuló energiaforrás is kedvezőbb lesz.
 
Energetikai elvárások:
A szigetelt szerkezetek és a szigetelt, vagy cserélt külső nyílászárók hőátbocsátási tényezőjének (U) értéke feleljen meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet I. pontjában szereplő előírásoknak. Az egyes határolószerkezetek hőátbocsátási tényező értékének meghatározásakor a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2. melléklet II. pontjában leírtak alapján kell eljárni.
 
A hőátbocsátási tényező követelményértékei:

A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak, stb), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.