Ingatlan KERESŐ

GYORS KAPCSOLAT

 

E-mail küldése

 

Kapcsolatfelvételi űrlap - itt

  • írjon nekünk vagy tegye fel kérdéseit;
  • Ajánljon eladó/kiadó ingatlant;
  • Jelezze vételi/bérleti szándékát;
  • Írjon honlapunkkal kapcsolatban!

 

Több mint felére lenne csökkenthető a Kádár-kockák fűtési költsége!

Több mint felére csökkenthető a 60-70-es években épült kockaházak fűtési költsége megfelelő hőszigeteléssel! Persze nem kis befektetés kell mindehhez, több mint 1,5 millió forint. Országszerte több csaknem 2 millió ilyen épület található vidéken illetve a kertvárosokban. Szakértők szerint csak ez legalább 20 évre munkát ad a szigetelő szakmának.

Klubrádió, 2010. január 27. Reggeli Gyors, Riporter: Dobos Borbála
 

Kádár-kocka. Csak így emlegeti az építész szakzsargon a 60-as, 70-es években országszerte épült, jobbára 10x10 nm alapterületű, sátortetős házakat. Az esztétikai értékükről nem folynak különösebb viták, hiszen azon már túl sokat nem lehet változtatni. A hőszigetelésük problémája azonban komoly fejtörést okozhat a tulajdonosoknak – mondja Csokló Gábor, a MasterPlast Csoport műszaki igazgatója.

Ezeknek a falazatának a négyzetmétere 1,3 U [W/(m2xK)]* Közérthetően: a jelenlegi előírások szerint 0,45 az érték, amit el kell érni, minél kisebb az érték, annál jobb. Viszont Európában már inkább 0,3 – as értékről, passzív házak esetén a 0,15 követelmény értékekről beszélnek. Tehát ezeknek a házaknak a jelenlegi falazat hőszigetelési értéke elmarad a jelenleg hatályos követelménytől, körülbelül hatszorosa.

 

A szakértő szerint azonban nem elég, ha csak a régi 30-as téglából épült falat vagy a betongerendás födémet szigetelik! Az ablakokat is ki kellene cserélni ahhoz, hogy valóban jelentős megtakarítást lehessen elérni.

Ezeket együtt kell kezelni. Nem jó az a szemlélet, hogy csak az egyik, vagy a másik elemhez nyúlok hozzá, mind a három elemhez hozzá kell nyúlni. Körülbelül a homlokzati hőszigetelés egy ilyen típusú háznál bruttó 700.000 forint környékén van. 650-750 ezer forint környékén, a padlás hőszigetelés 150-220 ezer forint környékén van, és egy háromrétegű nyílászáró egy ilyen épületre 900 ezer forint környékén van, így a büdzsé 1.800.000 forint és ezzel cirka 50%-os energiamegtakarítás érhető el.

 

A főleg vidéken, vagy a nagyvárosok kertvárosias részén épült házakból csaknem két millió található az országban. Az elavult épületek szigetelésével akár a fűtési költség 50%-a is megspórolható.

 

Egy ilyen épületnél kb. 200-220ezer forintot emészt el a gáz, a fűtőenergia, és évente legalább 100 ezer forintot lehet vele spórolni, az 1.800.000 – 18 év alatt jönne vissza, viszont azért számoljunk azzal, hogy az energiahordozók árai folyamatosan emelkednek. És az 50%-os megtakarítás az egy biztonsági alsó érték. A használati kultúrától függően ez lehet 60-65% is. Nagy átlagban azt mondhatom, hogy jelenlegi gázárral számolva 12 év körül lehet a megtérülés, de ha figyelembe veszem a világpiaci energia ártrendeket, ezek valószínűleg évekkel fognak rövidülni.

 

Ennek ellenére még nem sokan néznek a jövőbe. Pedig az épületek utólagos hőszigetelésére állami támogatást is lehet kérni, a jelenlegi szabályok szerint a költségek egyharmadára. De akinek van némi megtakarítása, az komolyan elgondolkodik a lehetőségen.

Az emberek felelősségérzete – úgy érzem – hogy a gázválság és a gazdasági világválság következtében megnőtt, ez befektetés a jövőbe. És valószínűleg ez stabilabb befektetés, mint akár a pénzpiacon elhelyezni a pénzünket. Ez hosszútávon biztonsággal meg fog térülni, az energiaárak hosszútávon emelkedni fognak, ezzel a jövőbeli költségeit tudja a család faragni, és ha van megtakarított pénzük, nagyon komolyan gondolkodnak a családok, azt látjuk.

 

Azt nem lehet tudni, hogy évente hányan váltanak, és döntenek úgy, hogy inkább a környezetbarátabb és pénztárcakímélőbb megoldást választják. De a szakértők úgy látják, hogy legalább még húsz évig biztos munkát ad a hőszigetelő szakmának ez a terület.

 

* Az egyes épületszerkezetek hőszigetelő képességére vonatkozó követelmények: A követelmények első szintjét testesíti meg az úgynevezett hőátbocsátási tényező:. A követelmények az épület különböző határoló- és nyílászáró szerkezeteire külön-külön vonatkoznak. Minél kisebb az U számértéke, annál jobb az adott szerkezet hőszigetelő képessége. Kontroll lehetőség: termék szabványok és megfelelősség igazolás.

 
* Energiahatékonysággal kapcsolatos kérdések
Az épület energetikai fejlesztési lehetőségek három fő kategóriába foglalhatók:
 
I. Épületszerkezetekkel elérhető hőszigetelési energiamegtakarítás, ezen belül
Homlokzati hőszigetelés,
Nyílászárók hőszigetelése,
Födémek hőszigetelése,
 
II. Épületgépészeti beavatkozásokkal elérhető energiamegtakarítás;
 
III. Világítással elérhető energiamegtakarítás.
 
A célok elérését több kivitelezési móddal, eltérő műszaki tartalmakkal megvalósíthatjuk. Így az optimális döntéshozatal érdekében célszerű a különböző - a fenti fejlesztési lehetőségekhez kapcsolódó – épületenergetikai felújítási lehetőségek megvizsgálása, beruházási alternatívák kidolgozása.
A beruházási döntés-lehetőség, elemzés tartalma:
A felújítási alternatívák készítésének lényege az, hogy a munkálatok kiválasztása a pályázat céljával összhangban, az energia-megtakarításra irányuljon, ne a már leromlott állapotú, karbantartást igénylő szerkezetekre. Megfelelő szakértelemmel, valós adatokkal készített – az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletalapján – az energia-megtakarítás mértékére vonatkozó számítás megmutatja az épület tulajdonosainak az épületük energetikai állapotát, tervezhetővé teszi az elvégzendő munkákat, akár több évre előre.
Az épület energetikai felújítási lehetőségének vizsgálatának előnyei:
ü      minden energia-megtakarítási lehetőséget feltár;
ü      a lehetőségek megvalósításának sorrendjét megalapozza, meghatározza;
ü      megállapítható, hogy mely tartalmú felújítás mekkora energia-megtakarítást eredményez;
ü      a helyesen megállapított műszaki sorrend a leggazdaságosabb felújítási ütemezést teszi lehetővé (pl: nyílászárók cseréjét a homlokzat-hőszigetelés előtt javasolt elvégezni);
ü      a leggazdaságosabb ütemezés alapján hasznosul az állami támogatás a leghatékonyabban;
ü      A felújítási tervnek tartalmaznia kell a meglévő energetikai állapot felmérését, azaz épület jelenlegi energetikai állapotának a 7/2006 TNM rendelet alapján számított, és az energia számlák alapján meghatározott jelenlegi energia fogyasztás bemutatását. A számított értékek egyértelműen megmutatják, melyek azok a területek, ahol beavatkozás szükséges, ennek alapján a felújítási terv készítője ismertetheti az energiahatékonysági javításhoz szükséges intézkedések műszaki tartalmát, felújítási ütemtervet.
Természetesen nem kötelező valamennyi, a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet által meghatározott követelményeknek nem megfelelő szerkezetet felújítani, de a felújítási ütemtervet készítő szakember javaslata alapján a eldönthető, melyek azok a munkák, amelyeket el akarnak, el tudnak végeztetni.
A pályázó döntése alapján az elvégezni kívánt munkálatok ismeretében a Megvalósíthatósági tanulmány vonatkozó pontjainak kell tartalmaznia a felújítás előtt és utáni állapotra vonatkozó energetikai számításokat, a várható megtakarítás mértékének kiszámítását, illetve becslését.
 
Általános információk:
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásai szerint már 2006. szeptember 1-jétől a rendeletben szabályozott számítási módszerrel kell igazolni az épületek tervdokumentációiban az épület energetikai követelményeknek való megfelelőségét.
A követelményeknek több szintje van, mindegyiket külön-külön teljesíteni kell!
Az egyes épületszerkezetek hőszigetelő képességére vonatkozó követelmények
A követelmények első szintjét testesíti meg az úgynevezett hőátbocsátási tényező: U [W/(m2•K)]. A követelmények az épület különböző határoló- és nyílászáró szerkezeteire külön-külön vonatkoznak. Minél kisebb az U számértéke, annál jobb az adott szerkezet hőszigetelő képessége. Kontroll lehetőség: termék szabványok és megfelelősség igazolás.
 
Az épület egészének hőszigetelő képességére vonatkozó követelmények
A követelmények következő szintjét testesíti meg az úgynevezett fajlagos hőveszteség-tényező: qm [W/(m3•K)]. Ennek a követelményszintnek az a célja, hogy az épület ne csak egyes szerkezeti részleteiben, hanem egészében is elfogadható energetikai minőséget biztosítson. Minél kisebb qm számértéke, annál kisebb a teljes épület hővesztesége (1 fűtött légköbméterre vonatkoztatva). A hőveszteség nem haladhatja meg a követelményértéket. Kontroll lehetőség: szakmai jogosultsággal rendelkező szakember által a rendeletnek megfelelően elkészített számítás, majd a használati tapasztalata, energia számla.
 
Az épület egészének energiafogyasztására vonatkozó követelmények
A követelmények legmagasabb szintje az úgynevezett összesített energetikai jellemző: EP [kWh/m2, év]. Számértéke megadja az épület teljes éves energiafogyasztását (1 fűtött m2-re vonatkoztatva primerenergiában). Ezen előírás betartása biztosítja az épület teljes energiafogyasztásának csökkentését. Az energiafogyasztás nem haladhatja meg a követelményértéket.
A teljes energiafogyasztás lakóépületeknél magába foglalja
ü      a fűtés,
ü      a melegvíz előállítás,
ü      világítás,
ü      a gépi szellőztetés (ha van) és
ü      épülethűtés energiaigényét.
Az éves energiafogyasztást csökkenteni lehet az épület esetleges saját energiatermelésével (például: napkollektorok beépítésével).
Kontroll lehetőség: szakmai jogosultsággal rendelkező szakember által a rendeletnek megfelelően elkészített számítás, majd a használati tapasztalata, energia számla.
 
Az épület nyári túlmelegedése elleni védelem.
Az előző három követelményszint teljesítése mellett igazolni kell azt is, hogy az épület nem melegszik fel túlzottan a nyári időszakban. Az a legkedvezőbb, ha az épület, illetve egyes helyiségei a nyári körülményekre épületgépészeti beavatkozás nélkül megfelelnek. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor mindenképpen számolni kell klímaberendezés beépítésével, ami azonban komoly tételt fog képviselni az épület éves energiafogyasztásában. Lehetséges, hogy ebben az esetben a teljes energiafogyasztásra vonatkozó követelmény csak jobb hőszigeteléssel, a fűtési energiafogyasztás csökkentésével teljesíthető. Az épület nyári túlmelegedését vagy a gépi hűtés energiaigényét
ü      épületszerkezeti,
ü      árnyékolási és
ü      természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni.
Kontroll lehetőség: szakmai jogosultsággal rendelkező szakember által a rendeletnek megfelelően elkészített számítás, majd a használati tapasztalata, energia számla.
A követelménynek megfelelő épületnek nemcsak a hőszigetelése lesz jobb, hanem a felújított épületgépészeti berendezések energiafelhasználása és az alkalmazott megújuló energiaforrás is kedvezőbb lesz.
 
Energetikai elvárások:
A szigetelt szerkezetek és a szigetelt, vagy cserélt külső nyílászárók hőátbocsátási tényezőjének (U) értéke feleljen meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet I. pontjában szereplő előírásoknak. Az egyes határolószerkezetek hőátbocsátási tényező értékének meghatározásakor a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2. melléklet II. pontjában leírtak alapján kell eljárni.
 
A hőátbocsátási tényező követelményértékei:
Épülethatároló szerkezet
A hőátbocsátási tényező követelmény- értéke U [W/m2K]
Külső fal
0,45
Lapostető
0,25
Padlásfödém
0,30
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek
0,25
Alsó zárófödém árkád felett
0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett
0,50
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)
1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)
2,00
Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2
2,50
Homlokzati üvegfal
1,50
Tetőfelülvilágító
2,50
Tetősík ablak
1,70
Homlokzati üvegezetlen kapu
3,00
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó
1,80
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal
0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti fal
1,50
Talajjal érintkező fal 0 és 1 m között
0,45
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)
0,50
A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak, stb), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A tervezett energia-megtakarítás mértékére vonatkozó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2. melléklete szerint kell elkészíteni. A számításnál a rendelet fűtés primer energia igényére és a melegvízellátás primer energia igényére vonatkozó VI. és VII. pontokat kell figyelembe venni.
Forrás: http://www.energiakozpont.hu
 

 

Címkék